2020/11/20

Pt. 1 - N'oublie pas de vivre







Zene: Harry Styles - Sweet creature




Fáradtan dörzsöltem meg szemeimet, hátha még egy kis fókuszálásra tudom bírni őket. Nem jártam sikerrel, ugyanúgy elhomályosodtak előttem a betűk, így csak sóhajtva a faliórámra pillantottam. Fél tizenegyet mutatott. Összeszedtem a holmimat, ledobtam az íróasztalomra és szinte szédelegve a fáradságtól csoszogtam a pihe-puha ágyam felé, hogy terveim szerint pár másodperc elteltével már álmodhassak bármiről, aminek semmi köze a vizsgaidőszakhoz.

 

Persze csak terveim szerint, mert abban a pillanatban, hogy felemeltem a takarómat megszólalt a csengő. Egy darabig nem értettem, hogy mi volt ez. Ki a fene az ilyenkor? Összeráncolt szemöldökkel sétáltam a bejárati ajtóhoz, s amint résnyire nyitottam azt kiszállt testemből a fáradtság minden apró érzése, sőt mondhatni elöntött az adrenalin. Mit keres itt?

 

Pajkos félmosoly, sötét, mélyreható tekintet, hullámokban göndörödő fekete haj, s ha mindez nem lenne elég, a tökéletes vonásai mellé a szokásos elbűvölő stílusa sem változott. Egy fekete dzsekit viselt egy kopott farmerral meg valami bandás pólóval, akiknek a zenéjéről biztos vagyok benne, hogy órákig levegővétel nélkül képes lenne dumálni, főként arról, hogy milyen hatással is vannak rá, az életére, a felfogására, és hogy sajnálja azokat az embereket, akik nem ismerik őket. Milyen kár, hogy ezúttal én is ezek közé tartoztam.

 

Hitetlenül tártam szélesebbre a bejárati ajtót, majd összefontam magam előtt karjaimat. Valamiféle választ azért szerettem volna kapni, hiába volt tökéletesen tisztában azzal, milyen hatással van rám. Mosolya kiszélesedett, mikor megbizonyosodott arról, hogy nem csapom be az orra előtt az ajtót, pedig valójában nagyon is tisztában volt ezzel, mikor úgy határozott meglátogat. Gyanítom körülbelül öt perccel ezelőtt juthatott ez a fantasztikus ötlet az eszébe.

 

-       Szervusz, Chanyeol - talán egy kicsit cinikus voltam, de csak egy nagyon picit. Milliószor lejátszottuk már ezt. Idejön elérni, hogy véletlen se feledkezzek meg róla, aztán hónapokra eltűnik se szó, se beszéd. Idejön megmutatni, milyenek lehetnénk mi, hogy aztán megmutathassa, milyenek vagyunk valójában. - Rég láttalak.

-       Hiányoztál. - Ez az első szó, amit kibökött. Megforgattam a szemem, majd némán félreálltam az ajtóból, hogy beengedjem. Egy pillanatot sem késlekedett, belépett, ledobta a cipőjét és a kabátját, majd meg is indult a nappali irányába. - Jiu nincs itthon?

-       Hétvégére hazament - nem voltam túl bőszavú. Nem számítottam rá. Én megálltam a nappali ajtajában és onnan figyeltem, ahogy szokásosan körbejárja a helyiséget, hogy minden apró változást az eszébe véssen, hogy a következő alkalommal megemlíthesse. Túl jól ismertem már.

-       Kidobtátok a kedvenc lámpámat - lebiggyesztett ajkakkal nézett rám a tárgy egykori helyére mutatva. Felnevettem ábrázatán.

-       Eltört. De ne aggódj, van másik, ami alatt tökéletesen tudsz reggelig olvasni. - Ekkorra már én is kénytelen voltam elmosolyodni. Eszembe jutott, mennyi éjszakát töltöttünk ébren együtt egy egy-egy író zsenialitásáról vitatkozva, vagy azokon az embereken gúnyolódva, akik Donna Reed szerint élik az életüket. 

-       Talán a gondolataimban olvasol? - Elém sétált, hogy fölém magasodva kelljen lenéznie rám. Imádta ezt. Úgy érezte, így van esélye ellenem bármilyen vitát megnyerni, csupán a köztünk levő magasság különbség miatt. Pff, de gyerekes!

-       Hidd el, azt nagyon szeretném és is! - felnevettem a kijelentésére, mire csak vállat vont és elfordult. Ekkor pillantottam meg a farzsebéből kikandikáló gyűrött, puhaborítású könyvet. Hezitálás nélkül kaptam ki onnan, mire pupilláim hatalmasra tágultak. Nem akartam hinni a szememnek. 

-       Neked hoztam - zavartan vakarta meg tarkóját, én pedig erre beleboxoltam a vállába. 

-       Ennyi? “Ezt neked hoztam”? - hitetlenül meredtem rá. - Itt az áll - Írta: Park Chanyeol! És csupán ennyi hozzáfűznivalód van?

-       Jövő héten jelenik meg hivatalosan - szerényen mondta, gyanúsan szerényen.

-       Egy kiadó végre felfigyelt a különleges tehetségedre?

-       Az azért túlzás - felnevetett. - Jonginnal alapítottunk egy kiadót, így tudom megjelentetni. 

-       Micsoda? Komolyan mondod? - eltátottam a szám. A nagy Park Chanyeol talán képes lesz végre leülni a seggére? És honnan volt erre mégis pénze?

-       Teljesen komolyan. - Arckifejezése mindent elárult. Őszinte öröm tükröződött minden mozzanatán. Végre valóra váltja az álmát. - És mielőtt kíváncsiskodnál, ezelőtt egy újságnál dolgoztam, amiből jócskán félre tudtam rakni, Jongin pedig tanít a kiadó mellett. Csak hát engem két hónapja kirúgtak, mert szerintük elfogadhatatlan, hogy nekem a határidők csak “irányadók” -  mindezt olyan értetlenül jelentette ki, hogy muszáj volt hangosan felnevetnem. Annyira a szemem elé tudtam képzelni, hogy Chanyeol azt magyarázza a főnökének, hogy nincs igaza, meg hülye, mindezt olyan magasröptű szavakkal, hogy az egy szót se ért belőle. - Úgyhogy belevágtunk ebbe.

-       Ez fantasztikus. - Őszinte mosoly szélesedett arcomon. Meg merem kockáztatni, hogy még semmi miatt nem voltam ilyen boldog az életemben, mint Chanyeol sikere miatt. Vajon ennek az egyik oka a remény volt, hogy ezúttal maradni is fog? Ezt a gondolatot inkább el is űztem, a lehető legmesszebbre.

 

Az elmúlt években megtanultam, hogy Chanyeol mindig azt teszi, ami éppen kellemes neki. Éli az életét, olyan önző módon haladva a saját útján, hogy belesajdul az ember szíve. Számára nem léteznek szabályok, illemek, kapcsolat. Ehelyett bárhol jár, életre szóló nyomokat hagy maga után, hogy az emberek agyába vésse: Ne felejtsünk el élni! Ő ezt teszi, él, nem törődve senkivel és semmivel maga körül. 

 

Úgy gondolja én is pazarlom az időmet az egyetemmel. Azt akarta menjek vele a fene se tudja hová, hogy padokon és diákszállókon éljünk úgy téve, hogy boldogok vagyunk. Ugyan igen hasonlítunk egymásra sok mindenben, ezt egyszerűen nem tudtam elfogadni sose, de Chanyeol úgyis megy a saját feje után, tegyen bármit is az ember. Nem voltam elég, hogy megállítsam abban, hogy elmenjen otthonról. Ahhoz senki sem volt elég. 

 

-       Még együtt vagy Baekhyunnal? - A mögöttem levő komódon álló képre tévedt tekintete, amin ketten vagyunk az említett fiúval. Szemeiből képtelen voltam bármit is kiolvasni. Jól értett az elzárkózáshoz, azt meg kell hagyni.

-       Igen, mint látod. - Kissé zavartan fontam össze magam előtt a karom és a padlót kezdtem bámulni. Pontosan tudtam, hogy mi a véleménye róla. Ahogy a szívem mélyén azt is, hogy igaza is van. - Immár két éve.

-       Oh, gratulálok! Biztos izgalmas volt az évforduló - hangszíne irtó gúnyos volt, s közben kacsintott is egyet. - Vagy megint a kreativitása a tetőfokára hágott és elmentetek moziba? Vagy valójában egy borzasztó szenvedélyes fiatalember, csak ezt nagyon titkolja?

-       Hé! Ne kezdd megint! - szóltam rá, de már késő volt. Épp csak most kezdett belejönni.

-       Most őszintén, miről szoktatok beszélgetni? - felnevetett, s időm sem volt megszólalni. - “Milyen volt a napod szívem? Jó volt zöldségeket pakolni? Oh igen, az enyém is jó volt, köszi, hogy kérdezed” - és mindezt olyan nyávogó hangon mondta, mintha a kilencven éves szomszéd néni beszélne. 

-       Nem is ilyen a hangom!

-       De ezek szerint a szituációt tökéletesen leírtam, ez az! - Jó, hogy nem kezdett el örömében ugrálni. Pillanatok alatt felment bennem a pumpa. Hogy van képe beállítani ide és szapulni a barátomat?

-       Ha azért jöttél, hogy kritizálj engem és a szeretteimet nyugodtan el is mehetsz! Így nem vagyok kíváncsi rád! - mérgesen vizslattam arcát, miközben ő védekezésképp magasba emelte kezeit.

-       Igenis, főnökasszony! - A kacér mosoly eközben arcán engem is nevetésre késztetett, de vissza akartam fogni. Nem hagyhatom, hogy igaza legyen.

-       Ne gúnyolódj rajtam! - Eddig bírtam. Kitört belőlem a nevetés, ahogy eljátszotta mennyire fél tőlem. Hiányzott. Sokkal jobban, mint azt hittem, vagy mint akartam, hogy hiányozzon.

-       Ha elolvasod velem ma este a könyvem az alatt a lámpa alatt, ami elmondásod alapján éppen olyan varázzsal bír, mint a régi, akkor megígérem, hogy szóba se hozom többet Baekhyunt. - Ezúttal komoly volt arckifejezése, már amennyire tellett tőle a komolyság bármely formája. Megforgattam szemeimet. - Természetesen az őszinte véleményeddel megspékelve, meg egy kis szívtelen kritikával, amit tudod, hogy mástól nem fogadok el.

-       Hát hogyne tudnám! - sóhajtottam. Éreztem, hogy nem helyes. 

 

Nem helyes, hogy mindig beengedem. Nem az ajtón, nem a lakásba, hanem a szívembe. Nem helyes, hogy akárhányszor elmegy, én mindig ugyanazt az ürességet érzem nélküle, s akárhányszor visszatér, ugyanaz a “kiegészítettség” érzés lesz úrrá rajtam. Vajon ő is így van ezzel?

 

Azt mondtam, hát legyen. Eldőltünk a kanapén, lábamat rápakoltam, és az új varázslámpa alatt elkezdtem olvasni a könyvet, miközben ő izgatottan minden második másodpercben feltett egy “Na?” kérdést, mire én minden alkalommal elmondtam neki, hogy így egyetlen mondatnak sem jutok a végére, amin sikeresen elkezdtünk vitatkozni. Persze a végén mindig folytak a könnyeink a nevetéstől. Igazándiból az egész éjszakát végig nevettük, olvastuk és vitatkoztuk. 

Aztán valahogy elaludtunk, én legalábbis biztosan. Motoszkálásra ébredtem, s mire eszembe ötlött ki is van nálam felpattantam a kanapéról. Épp akkor lépett ki a bejárati ajtón, én pedig ezúttal nem hagytam szó nélkül becsukódni mögötte.

 

-       Miért jössz mindig vissza hozzám? - Lassan fordult vissza a lépcsőházból, de egy lépéssel sem jött hozzám közelebb.

-       Mert melletted mindig újra az utamra találok - némi hatásszünet után mondta ezt. Szemei szomorúak voltak. Vajon azért, mert hiányozni fogok neki? Még sose sikerült a kisurranásán rajta kapnom. Némán bólintottam egyet, majd összefontam magam előtt a futtában felkapott köntösömet.

-       És egyszer maradni is fogsz? - ezt a kérdést mindig féltem föltenni neki, de már itt volt az ideje. Tudnom kellett. Tudnom kellett, hogy van-e mire várnom.

-       Ha készen állunk rá. - Ezzel egy halvány félmosolyra húzta száját, majd lassan lebaktatott a lépcsőn, ki az utcára, s egyedül ő tudta, vagy talán még ő sem, hogy hova indult.


/N'oublie pas de vivre - Ne felejts el élni!/


Sziasztok!^^

Hűha, de rég is volt már, hogy a Challengre kellett novellát írjak :D

Úgy érzem eléggé kijöttem gyakorlatból, de remélem azért nem lett annyira rossz, mint amennyire én most annak érzem xdd

Kíváncsian várom a véleményeteket!^^

 

 

24 megjegyzés:

  1. Woah!

    Huh, hat ez durva volt. Annyi vegyes erzes van bennem. Haragszom Chanyeolra, haragszom a csajra, de kozben sajnalom is... Feldult vagyok es szomoru.

    "ébren együtt egy egy-egy író zsenialitásáról vitatkozva" itt veletlen tobb egy maradt xD

    Mas nyelvtani dolgot nem emlitenek, mert ami nekem feltunt, hogy talan nem jol van, ahhoz magam sem ertek elegge ahhoz, hogy biztos legyek az igazamban xD

    Regen volt egy srac, aki neha igy megtalalt, akar az ejszaka kozepen is, de amugy sose lett semmi, es most annyira feltortek bennem a regi erzelmek xD Plane volt ez a mondatod "Idejön megmutatni, milyenek lehetnénk mi, hogy aztán megmutathassa, milyenek vagyunk valójában." Ez nagyon utott, a legjobban az egesz novellaban.

    Chanyeol egy szornyu ember tipus itt, es annyira jol megragadtad, es bemutattad, hogy egy rossz szavam nincs. Ezt csak azert tudom, mert az en apukam pont ilyen, es ez se jo. Persze, annak, aki igy el annak jo, de akik korulottuk elnek, azoknak nem.

    Igazabol remelem a lany nem var orokke Yeolra, de azt is remelem, hogy Baeket menni hagyja, mert utalom azt az emberi tulajdonsagot, mikor valaki ilyen szinten vesztegeti mas ember idejet, mikozben tisztaban vannak vele, hogy mast szeretnek.

    Jongin emlitesevel nagy mosolyt csaltal az arcomra :3 Az en kis Ninim :3 I WANT MOOOOOOOORE

    Nagyon vicces volt, hogy Chanyeol negativan beszelt Baekhyunrol, merthat na Baekyeol xDDD

    Egy olyan kapcsolat volt ez, ahol a lany mindig ad, a fiu pedig csak elvesz... A multkor ugye beszeltuk, hogy nem szabad fiu utan rohanni, de varni sem szabad rajuk, mint egy kutya.

    Nekem ez egy nagyon szomoru befejezes volt. Keseredesnek kene lennie, met meghagytad a remenyt arra, hogy majd egyszer, ha minden passozlni fog egyutt lesznek... De en nem akarom, hogy ez a lanyka egyutt legyen Chanyeollal, azt akarom, hogy rajojjon ennel jobbat erdemel. Ahh, most eszembe jutott a five fingers rip

    Koszonom, hogy olvashattam! Mindig olyan jol elohozod bennem az erzelmeket.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jajj hupsz mindjárt ki is javítom xd elnéztem :D
      Úgy szeretek ilyen izgi szotorikat hallani :D amúgy ez egy olyan rossz dolog, hogy ott van benned a remény, de amúgy tök fölöslegesen. Tényleg nagyon rossz tud lenni és amúgy olyan nehéz kiszállni az ördögi körből xd
      Hát igen az ezekkel a típusú emberekkel, akik nem tudnak nyugton maradni sok a baj, de én eskü nem akartam Chanyeolt negatív szereplőnek feltüntetni xd inkább a csajszit, mert hát mit csinál Baekkel ha nem is szereti, meg úgy az egész szitu amúgy is. Sajnálom hogy azért van ebben tapasztalatod, mert az apukád is ilyen, de rip az enyém is xd lehet azért tudtam így leírni.
      Én is remélem, hogy csajszi hagyja szegény Baeket menni. Igazából szerintem itt a lánynak meg Chanyeolnak is föl kell nőniük egymáshoz.
      Jajj Jongin xd valahogy meg kellett említsem :D
      Baek negatív említését Chanyeoltól amúgy pont ilyen ironikusnak szántam mert hát Baekyeol xd reméltem hogy legalább egy kicsit vicces lesz xd.
      Én eskü nem így akartam átadni xd. Nem akartam azt éreztetni, hogy Chanyeol mindig mindig csak elvesz, szerintem ő is adott sok mindent a lánynak, sokkal inkább érzelmileg, de lehet ez a része így nem sikerült olyan jól rip. De hát abban teljesen egyetértek, hogy nem szabadna utána rohannia, mert hát azt sose szabad. Ha futni kell utána fusson csak egyedül xdd
      Jajj én nem akartam ilyen szomorúra xd ilyen egyszerű kétes keserédes nyitott véget szerettem volna hagyni. Jajj a five fingers xd most nem halt meg senki xd
      Én köszönöm!^^

      Törlés
  2. Hi there~
    Le vagyok nyűgözve. Rögtön mindenki olyan történetekkel érkezik, össze kell szednem magam úgy érzem.
    Senki megbántása végett, de eddig a te történetedet éreztem a legközelebb a szívemhez. Talán hasonlóan írunk, vagy hasonló szavakat használunk, nem tudom mi az oka, de egy ismerős érzés fogott el végig, és nagyon jól esett.
    Baekhyun szapulásán nevetnem kellett. Ha valaki megkérdezné ki az akiről igazán kreatív randizást képzelek el, őt mondtam volna, úgyhogy az őt felhozó jelenetek tényleg igazán viccesre sikerültek.
    Nem igazán figyeltem a helyesírásra, nem tűnt szembe semmi sem igazán. Egy-két mondat volt, ami kissé kizökkentett a szórend, vagy a szóhasználat miatt, de nem volt vészes, csak újra lendületet kellett vennem a következő bekezdéssel.
    Tetszett a befejezés, se nem boldog, se nem rossz, vegyes érzéseim maradtak végig és úgy érzem, nagyon jól érzékeltetted a dal hangulatát, nem csak a szöveget, de az instrumentalt is.
    Csak így tovább~

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!^^
      Úgy örülök, hogy neked is tetszett^^ jajj nekem a te novellád is nagyon tetszett, úgyhogy ne aggódj xd.
      Nagyon örülök, hogy ilyen közel érezted magadhz :D lehet tényleg, hogy van valami hasonlóság a stílusunkban, mindenesetre nagyon jól esik, hogy ezt érezted :D
      Örülök, hogy átjött a vicceskedés, nem nagyon szokásom, kis komoly dolgokról szoktam inkább írni, de most ez sikerült xd
      Örülök, hogy a dalt is így sikerült visszaadnom, olyan keserédes volt az is :D
      Köszönöm a véleményed!^^

      Törlés
  3. Szia!!

    Olyna hangulata volt az egésznek, nem tudom leírni, milyen volt, a keserédes nem a legjobb szó erre, mert egyszerre volt idilli, vicces, hangulatos, kényelmes. Nagyon átadtad az otthon érzését a lámpa alatti eolvasással, nevetéssel, viccelkedéssel, nagyon tetszett. ;;

    Chanyeol nagyon bohó, szabadlelkű író fiú, aki nem tud megállapodni, de folyton visszajön, hogy adjon egy kis reményt, aztán másnap el is vigye magával. Rossz volt így látni, hogy az együtt töltött idő nem felhőtlen a korábban okozott sérelmek miatt. Milyen kifogás az, hogy még nincs kész. Ez mi XD Sajnáltam a lányt, de eyben azt is éreztem, hogy ő se tett túl sokat a dologárt, mert egyértelműen érez valamit Chaneol iránt, de hazudik még magának is, meg Baekhyunnak is. Az a rész mennyire vicces volt tényleg, amikor Chan kifigurázta, mert hát tényleg Baekyeol, mivan Chan, féltékeny vagy? XDDD
    Szóval mindketten toporogtak, vagyis Chanyeol ment világnak, de a lány beletörődve nem tett semmit, és ez tök rossz.
    Tényleg keserű volt, kicsit reményteli, kicsit kedves, de a következő pillanatban az ajtó csapódásával együtt törte ezeket össze ismételten Chanyeol. ;;;

    A karaktereidet amúgy éreztem, élethűek lettek ők is és a párbeszédek is, hibát egyébként nem találtam, a fogalmazásod még mindig nagyon szép, egyszerű, de nagyszerű.

    Tetszett a töréneted, ezek a jelenetek a hangulatával együtt, örülök, hogy nem halt meg senki! XD
    És nagyon eltaláltad a dalt is, szövegében a leginkább visszahozta nekem az írásod.

    Köszönöm, hogy olvashattam, várlak a következő körre is! ^^

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!^^
      Örülök, hogy ez a hangulat átment, ilyennek is szerettem volna éreztetni:D meg hát emellett az itthon érzését is.
      Igen, Chanyeol valójában egy imádnivaló, de borzalmas embertípus :D hát a legegyszerűbb kifogás xdd sajnos annyian használják, és ez amúgy rohadt idegesítő xdd
      Igen egyébként, a lány valóban egy kicsit ludas a dologban. Igazából szegény Baeket nem is szereti, csak nem akar egyedül lenni, aztán jó lesz egynek módon együtt van vele, ami nagyon erkölcstelen szerintem.
      Hát pont Baekyeol miatt írtam ezt így bele, örülök hogy ti is viccesnek találtátok, mert hát nem annyira szoktam humoros dolgokat írni szerintem, úgyhogy nem tudom mennyire tudom átadni xd
      Örülök hogy a karakterek élethűre sikerültek, a párbeszédeknek még annál inkább :D
      Jajj ezt a halál dolgot lehet már sose vakarom le magamról xd főleg ha még egyszer arra vetemedek hogy megölök valakit xd.
      Jajj de jó, hogy neked is visszajött rajta a dal :D
      Én köszönöm a véleményed!^^

      Törlés
  4. Szia! Juuuj, hát üdv újra itt, neked is nagyon örülök!T^T♥

    Hú, hát hol is kezdjem? Először is, természetesen imádtam. Végig kis keserédeskés volt, vártam, hogy történjen valami jó fordulat, de nem történt és nem is bánom, hogy nem. Szerintem ez így tökéletes, ahogyan megírtad, életszagú.

    Nem tudom, kire vagyok mérgesebb, Chanyeolra, vagy a leányzóra. Néha szeretnék olyan ember lenni, mint ahogyan Yeolt ábrázoltad itt, nemtörődömnek és önközpontúnak, mert az az egyszerűbb, meg a könnyebb, de amint találkozok ilyen alakokkal, mindig örülök, hogy nem vagyok ilyen.

    Szegény Baekhyun. :( Kristálytiszta, hogy a főszereplő nem szereti úgy őt, min Chanyeolt és engem ez úgy tud bosszantani, mikor valaki tudja, hogy nem képes viszonozni a másik érzéseit úgy, ahogyan kéne és mégis az illetővel marad, mert az kényelmesebb. Na és mi lesz, ha Yeol egyszer tényleg marad? Csak úgy félredobja szegény Baeket?:(

    Pici észrevétel, amit csak azért vettem észre, mert magamnál is nemrég realizáltam: sokszor használod többször egy mondatban a "hogy" szócskát, akkor is, ha kihagyhatnád, elkerülve az ismétlést. :D Eskü nem tűnt volna fel, ha nem kergetném mostanában magamnál a hogyokat, de így kiszúrtam. xD

    Nekem amúgy abszolúte az utolsó párbeszédes rész volt a kedvencem, az így belemarkolt a lelkembe, a földhöz vágta és utána még meg is taposta. XD Magamból kiindulva tudom, hogy mennyire nehéz feltenni ezeket a kérdéseket, amikre az ember tudja a választ, de hallania kell ahhoz, hogy fel tudja dolgozni.

    Teljesen átadtad a karaktereket, nem véletlen sikerült mérgesnek lennem rájuk, meg sajnálni őket. :D

    Nagyonnagyon örülök, hogy most az elejétől velünk vagy, köszönöm, hogy olvashattam és várlak ám a következő körben is!♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!^^
      Jajj de örülök, hogy ilyen életszagú lett, reméltem hogy ugyan semmi extra nem történik benne, azért élvezhető lesz :D
      Igazából mindketten hibásak voltak sok mindenben, szóval nehéz lenne bűnbakot találni. Néha amúgy tényleg én is azt kívánom bárcsak tudnék ilyen lenni, nekem biztos tök jó lenne, de amúgy belül tudom hogy nem xd.
      Szerintem is ez nagyon nem korrekt a lány részéről, hogy úgy van Baekkel, hogy mást szeret. Ez szerintem amúgy a legrosszabb, amit egy emberrel tenni lehet az életben. Hülyíteni évekig, mikor nem is igazak az érzések. Fuuu de utálom az ilyet a való életben :D
      Jajj, köszi hogy felhívtad erre a figyelmem, igyekszel odafigyelni rá :D magamtól szerintem sose veszem észre xd
      Az utolsó rész reméltem, hogy ilyen szívfacsaró lesz xd ezek a kérdések mindig olyan fájdalmasak, és tényleg akkor nehéz föltenni őket, mikor tudod hogy fájni fog a válasz :D
      Örülök, hogy ilyen jól sikerült átadnom a karaktereket :D
      Én is nagyon örülök hogy most az elejétől itt tudok lenni!
      Én köszönöm a véleményed!^^

      Törlés
  5. Szia!
    Nagyon örülök neked, meg hogy most az elejétől kezdve itt vagy, meg úgy mindennek. Hát nem hiába kerestelek fel téged anno, de ezt már sokszor mondtam haha

    Jaj, hát én mindenkivel ellentétben imádtam Chanyeolt XD ugyanis egy percig sem hazudott a lánynak semmiről, nem szeditette, nem mondott neki valótlant, mert hát te is írtad hogy túlságosan kiismerte Chanyeolt és tudja milyen meg ilyenek. Akkor ha tudta és ennek ellenére is szerette, az már csak az ő hibája. Persze ezt nyilván már legalább egyszer mindenki atelte, én speciel tudom milyen érzés olyan embert kedvelni aki engem sosem fog annyira kedvelni, mint én őt. Dehat ez a való életben sem az ő hibája, ahogy itt sem érzem Chanyeol hibajanak, hogy egyelőre nem adja fel a lány miatt az életvitelét. Lehet, hogy velem van a baj XD ELLENBEN a lány együtt volt Baekhyunnal, akit korántsem szeretett annyira, mint Chanyeolt, és még a gondolatai is kimondatták vele, hogy Baekhyun milyen unalmas és hogy Yeol mennyire hiányzott neki. És hát ezért én semmifelekepp nem tartom Chanyeolt rossz embernek, mert magát adja, az őszinteség nem egy negatív dolog. Hát ez a lány meg dik, nem is szeret valakit mégis vele van, hát ez milyen már XD mindkettejük idejét csak vesztegeti, meg hát tok őszintén én úgy gondolom, hogy az sokkal rosszabb, ha valakivel együtt vagyok x ideje de csak úgy vagyok vele hogy azért mégis legyen valakim, minthogy már az elejétől őszinte vagyok vele és megmondom nyíltan face to face hogy "bocsi xy ok miatt nem fog osszejonni".

    Amúgy tényleg nagyon hoztad a karaktereket, más különben nem állnék ki ennyire Chanyeol mellett XD dehat én ugye szeretem a számomra negatív karaktereket is, mert legalább valamit kivaltanak belőlem. És nekem az jobb, ha valaki iránt negatívat érzek, minthogy abszolút semmit ne érezzek.

    Amúgy nekem tökre tetszett ez a Novella, nagykn tetszett hogy keserédes lett, mert szerintem ez a dal is olyan.

    Köszönöm^^


    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!^^
      Jajj hát még én mennyire örülök, hogy most az elejétől itt tudok lenni veletek, annak meg még inkább, hogy anno megkerestél engem :D
      Jajj végre valaki xd egyáltalán nem szerettem volna negatív szereplőnek beállítani, mert hát ahogy te is írtad, a lány mindennel tisztában volt, szóval bőven lett volna választási lehetősége és mondhatta volna, hogy sorry, de én így nem :D ezért én is úgy utáltam a csajt, mert szerintem ez a legrosszabb amit egy emberrel tenni lehe, hülyíteni évekig azzal hogy szereted, miközben ez nem is igaz. Ez nagyon aljas dolog. És szerintem is amúgy ez a fajta őszinteség egy kincs, és sokszor ilyenre van szüksége az embernek, hogy felnyíljon a szeme, bár itt msot nem ez volt a helyzet :D
      Annyora jól esik, hogy mindenki szerint tök jól hoztam a karaktereket, főleg hogy ezt a novellám most különösen nem érzem valami hioer szupernek. Én is egyébként imádom a nem ilyen kis tökéletes karaktereket, mert hát mindenki ember, és legalább rájuk tudok nagyon mérges is lenni xd
      Nagyom örülök, hogy tetszett neked is!
      Köszönöm a véleményed!^^

      Törlés
  6. Szia~ ^^

    Chanyeol *-*
    Szegény Chanyeollal olyan kevés történetet találok, hogy nagyon megörültem, amikor megláttam a nevét. Már pozitív gondolatokkal ültem le olvasni.

    Nagyon jól, egyszerűen mégis nagyszerűen fogalmazol.Könnyen lehet olvasni, és szinte magával ránt.
    Nem vettem észre semmi hibát, csak talán tényleg annyi, mint amit előttem írtak, hogy kicsit sokat használod a "hogy"-ot.

    Úgy sajnáltam szerencsétlen lányt, de közben nem is nagyon értettem. Miért volt együtt Baekhyunnal, ha egyértelműen Chanyeolt jobban szerette? Mármint szegény Baek csak egy B terv, ha nem jönnek össze a dolgok Chanyeollal? Nem belekötni szeretnék, csak szegény Baekhyun idejét húzza azzal, hogy nem tudja elengedni Yeolt. Illetve, ha egyértelműen unalmasnak találja, akkor miért nem hagyja ott? De hagyom is... ez a lány döntése volt, amit én nem fogok megérteni.

    Kesernyés volt az egész novella, ennek ellenére én vártam, hogy a végére jön valami jó dolog, lesz valami Chanyeol és a lány között, de az nem jött el. De így is teljes mértékben tetszett a történeted! ^^

    A karaktereket nagyooon jól eltaláltad! Rendkívül jól áttudtad adni az érzéseket.

    Várom, hogy a következő körben is olvassak tőled! ^^

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!^^
      Oh hát itt a challengeben biztos vagyok benne hogy fogsz meg vele találkozni, mások is szokták írni vele, főleg talán Baekyeollal :D
      Nagyon örülök, hogy tetszik a fogalmazásom, és hogy így bele tudod élni magad. A hogy-okra pedig mostmár figyelni fogok :D
      Hát igen ez ilyen kicsit érthetetlen szituáció. Igazából kényelmesebb volt a lánynak Baekkel lenni mint Chanyeollal, de hát ez attól még egyáltalán nem volt helyén. Nagyon csúnya dolog valakit azzal àltatni, hogy szereted, mikor nem is.
      Valahogy úgy éreztem itt nem kell semmi extra történjen, meg hát azért na, nem elég hogy nem szereti de még meg is csalja, azért mindennek van határa xd.
      Örülök, hogy neked is átmentek a karakterek :D
      Köszönöm a véleményed!^^

      Törlés
  7. Szépjóestét~
    Kezdek megijedni, ahogy egyre többen mutatkoztok be, félek, alul fogok maradni :D
    Maga az alapkoncepció nem egy nagy was ist das, de a szép, kerek mondataid és a könnyed hangvételed érdekessé tette. Chanyeol karakterét egyszerre imádom és tudnám a földbe döngölni. Még vacilálok...
    Egy vessző kimaradás szúrta a szemem csak: "... mikor úgy határozott, meglep. " Oda hiányoltam.
    És plussz pont a részemről, hogy simán bele tudtam képzelni magam bárki bőrébe, mert a szemszöget nem szabtad meg ^^
    Várlak a kövi körben is!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!^^
      Jajj ne aggódj ezen xd azért vagyunk itt, hogy fejlődjünk, és hát nekem is bőven van hova xd
      Ez tőlem szerintem szokatlanul egyszerű volt, alapjáraton a fogalmazás módom mindig ilyesmi, de ennél szerintem kicsit mélyebb témákat szoktam érinteni :D Jajj örülök, hogy Chanyeol ennyire tetszett nektek, ez volt a célom, hogy egyszerre akarja mindenki kinyírni az imádnivalóságával együtt xd.
      Jujj, nézem is mindjárt azt a vesszőt, köszi hogy szóltál :D
      Örülök, hogy tetszett a szemszög nélküliség is, én szeretek így írni :D
      Köszönöm a véleményed!^^

      Törlés
  8. Halii^^

    Nekem a legjobban az nyerte el a tetszésem, hogy leginkább csak párbeszéd volt, mégis egy kerek story lett belőle. Megvolt az a kellemes otthoni hangulat: a lámpafény alatti olvasás, ahogy fáradtan az órára pillantott, minden:D
    A szereplőket nagyon jól eltaláltad. Az a lazaság ahogy beállít, a különböző megjegyzései. Nem tudom, hogy ő alapból ilyen, vagy csak te írtad le ilyen személységgel, de nagyon tetszett. A lány is, ahogy először tartani akarja magát, aztán megtörik a jég, és belemegy a "partyba"

    Köszönöm, hogy olvashattam!^^

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!^^
      Örülöky hogy tetszett :D igen ezúttal elég párbeszédesre írtam, de azért igyekeztem mindenhova hozzáfűzni dolgokat, hogy kerek legyen a sztori :D
      Hát igazából az itteni személyisége teljesen általam kreált, úgyhogy örülök, hogy szimpatikus lett.
      Én köszönöm a véleményed!^^

      Törlés
  9. Szia^^
    Nekem nagyon tetszett ez a novella, és Chanyeol karaktere is!
    A való életben nem, de a sorozatokban, könyvekben általában mindig a bohém, rosszfiúkért vagyok oda, úgyhogy engem egyáltalán nem zavart a stílusa. Persze azt szeretem a legjobban, ha ezekből a bohém, rosszfiúkból egy nagy szerelem hatására kezes bárány válik… Szóval én úgy képzelem el, hogy egyszer, amikor készen állnak rá, ők ketten igenis együtt lesznek:-) És én nem úgy éreztem, hogy Chanyeol csak elvett. Még ha nem is mutatta ki, nem véletlenül tért vissza újra és újra a lányhoz. Ha nem érzett volna iránta semmit, nyilván nem ment volna.
    Nem mondom, hogy a lány hülye módjára várjon rá, ő is szórakozhat addig, de szerintem egyszer mindenki rájön, hogy szüksége van egy helyre, ahova minden este hazamehet, egy személyre, aki minden este őt várja… És az én képzeletemben Chanyeol ráébredt erre, és pár éven belül már nem lopózott ki reggel a lakásból.
    Amúgy tök jó, hogy író lett belőle. Az én egyik történetemben is az volt, szóval most már azon a sor, hogy igazából is kiadjon egy könyvetXD De mennyire menő már, hogy mivel nem adta ki egy kiadó sem a könyvét, csinált egy kiadót… Nekem is ezt kéne tennemXDD
    Azt viszont kikérem magamnak, hogy szegény Baekhyunt B tervnek használni! És mi az, hogy nem kreatív meg társai… Nekem ő az az ember, aki mellett tuti biztos, hogy egy másodpercet sem unatkoznék soha. Remélem, ő sem szerelmes igazán a lányba, mert akkor nincs bajXD
    Tetszett, hogy sok volt a párbeszéd. Szeretem a szép leíró részeket, de igazából a párbeszédek viszik előre egy történet cselekményszálát.
    A kedvencem az volt, hogy együtt olvasták a könyvet. Chanyeolnak fontos volt a lány véleménye, emellett még jól is érezték magukat. Biztos, hogy lesz ennek még folytatása köztük! Én tudomXD
    Egyszóval nekem továbbra is nagyon tetszenek a történeteid, és várlak vissza a kövi körben^^

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!^^
      Jajj de örülök, hogy ennyire tetszett!
      Ezzel én is így vagyok :D egy rosszfiú azért rosszfiú, megiscsak izgalmasabb :D tudom te szereted a happy endeket, én meg szeretem így nyitva hagyni a végeket, így mindenki elképzelheti a számára legjobb befejezést. Örülök, hogy neked sem ennyire negatív karakterként jött át Chanyeol, mert nem annak szántam. És hát ahogy írtad, persze hogy érzett iránta valamit, mert egy egy bohém rosszfiú meg aztán különösen nem járna hossza olyanhoz, akihez nem fűzik komoly érzelmek :D.
      Szerintem is mindenkinek szüksége van egy ilyen helyre, ez nem is kérdés. Én is remélem, hogy így alakult az ő történetük :D
      Én úgy imádom ezt az iró dolgot használni a főszereplőimnek, nem tudom miért xdd. De szerintem egy ilyen bohókás életstílust is visz magával, persze nem mindig, de most úgy illett ide. Hát ez egy igazi life hack xd ha nincs, csinálsz magad egyet xd.
      Szegény Baek, én is úgy sajnáltam amúgy xd nem ezt érdemli szegény :( de amúgy pont ilyen iróniának szántam, hisz szerintem is ő az az ember, akiről tök kreatív randizást képzelnék el, meg hát semmiképpen sem unalmasnak :D
      Örülök, hogy tetszett, én ritkán írok ilyen párbeszédesen, bár mostanában jobban rászoktam :D
      Én hiszek neked, hogy lesz ennek még folytatása köztük xd
      Örülök, hogy még mindig tetszenek a történeteim!
      Köszönöm a véleményed!^^

      Törlés
  10. Haliii
    Oké, egyszerűen imádtam 😍
    Egy egyszerű mégis elkepesztő történet volt. Nem volt túl eseménydús, semmi különleges nem történt benne, mégis odáig vagyok érte. Szinte láttam magam előtt ahogy Chanyeol, azzal az imádnivaló mosolyával, ott áll az ajtóban. A záró rész párbeszéd pedig annyira nagyon feldobta a történetet, imádtam, de komolyan. Baekhyun kifigurázása szintén irtó valóságos volt a számomra, nagyon élveztem az egészet. Talán ez volt az egyik kedvencem mind közül. Köszönöm, hogy olvashattam és alig várom a következőt ❤️

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!^^
      De örülök ennek! Valóban nem volt egy nagy extra az egész, de megis ennyire tetszett neked! Hát Chanyeolt így elképzelni... Waaa xd
      De örülök, hogy sikerült a kifigurázást is átadnom, meg a párbeszéd is tetszett :D és hogy ez az egyik kedvenced? Hát nagyon köszönöm!^^
      Én köszönöm a véleményed!^^

      Törlés
  11. Szia!

    Tátva maradt a szám, hát ez valami iszonyatosan jó volt! Már azért is vártam, hogy elolvassam MERT HÁT CHANYEOL ÉS Ő ÉLETEM SZERELME (de tényleg c:) és annyira jó volt, annyira élveztem, még ha kicsit szomorkásabb is volt ez a történet, ha lehet annak nevezni.
    Nekem nagyon tetszett Chanyeol személyisége, meg kell hogy mondjam, szerintem a való életben nem sokan értik meg az olyan embereket, akik ugyan ezzel a személyiséggel rendelkeznek, vagy lehet, hogy a legtöbb inkább csak féltékeny, mert hát ki nem szeretne ilyen szabadlelkű lenni? - én nagyon is szeretnék :< Engem nagyon is megfogott Chanyeol karaktere, imádtam! Mikor belépett az ajtón és ahogy leírtad, azt hittem egy igazi bunkó lesz, de ahogy haladt a történet egyre jobban megértettem az ő nézeteit és gondolatait, egyszerűen szuper volt! Nekem az egyik kedvencem lett ez a kis történet, és bár mikor gyorsan végiggörgettem meglepődtem, hogy rövidebb, mint a többi, amit eddig olvastam, de nem maradt bennem semmiféle hiányérzet, mikor a végére értem. Bár szívesen olvastam volna még tovább, kíváncsi lennék, hogy mi is lesz kettőjükből, mert ahogy értelmeztem, egymásnak szánta őket az élet, mégis teljesen másfele sodorta őket és a bár a személyiségük is teljesen más, mégis vonzzák és kiegészítik egymást.
    Uh, mindjárt átcsapok fangirl-be, már súrolom a határt :D
    Nagyon nagyon tetszett, alig várom, hogy olvassam tőled a következőt, CHANYEOL IS LIFE.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!^^
      Úristen de örülök, hogy ennyire tetszett! Hát Chanyeol az Chanyeol, nincs mit tenni xdd
      Szerintem is egyébként olyan nehéz megérteni őket xd néha tényleg jó lenne ilyen szabadlelkűnek lenni, bár én tuti nem tudnék az lenni xd
      És hát hogy az egyik kedvenced lett, hát köszönöm! :D
      Általában én is hosszabbakat szoktam írni, de most valahogy így sikerült xd de örülök, hogy nem hiányzott semmi belőle!
      Igen igen, az biztos, hogy tökéletesen kiegészítik egymást, de hogy mi lesz velük, hát az jó kérdés xd
      Köszönöm, hogy olvastad!^^

      Törlés
  12. Szia!
    Ez eszméletlenül aranyos lett! Oké, kicsit megsértődött a szívem, hogy szegény, szegény, de szegény Baekhyun ilyen színtelen karakterbe lett számműzve és a háta mögött ilyeneket tesznek, megérdemli, hogy végre őszinte legyen vele és önmagával is a főszereplő! Nah, most, hogy túl tettem magam Baekhyunon, rátérhetünk Chanyeolra :D Olyan volt számomra a viselkedése, mint az utolsó mondatod: nem tudtam eldönteni, hogy mit és hogyan akar, és ezzel ő sem volt tisztában. Azért én szurkolok nekik, hogy összejöjjön!
    Sok minden benne volt, amit szeretek: exo, olvasás, kiadott könyv, újságírás és kiadó. Szerintem Chanyeol egy igen intelligens ember, csak hát nem tud ennél többet lépni, mint most, mert ugye ott a főszereplő kapcsolata. De ha ő is rá vágyik, miért van ott a másik sráccal? Hm, az év rejtvénye. Remélem összekapja magát, és ha már megnyitotta szívét Chanyeolnak, akkor a maradásra is ad lehetőséget.
    Köszönöm, hogy olvashattam!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!^^
      Jajj de örülök, hogy ilyen aranyosnak érzed! Hát igen, nekem is fájt egy kicsit szegény Baekhyunt ilyen szerepbe rakni xd de hát milyen ironikus így :D
      Chanyeol egy teljesen megfejthetetlen személy szerintem. Ő egy olyan ember, aki mindig az érzései szerint cselekszik, és én is remélem, hogy egyszer ez be fog jönni :D
      Örülök, hogy minden benne volt amit szeretsz. Amúgy én is szeretek az ilyenekről olvasni, minden ilyen kiadós-újságírós dolgot olyan jó érzés :D és egyébként igen, Chanyeol tényleg nagyon intelligens, csak hát vannak rossz szokásai xd ezt a dolgot megérteni sose fogjuk xd az ötlet amúgy onnan jött, hogy tényleg ismerek olyat, aki hasonló kapcsolatban él, én meg csak így wtf xd
      Köszönöm a véleményed!^^

      Törlés