Zene: Imagine Dragons - Sharks
A remény adja minden lélegzetünket, csak hogy a végén megöljön bennünket. Engem már fullaszt az oxigén; ólomsúllyal nehezedik tüdőmre, mintha egyszerre lenne túl sok, közben mégsem elég. Nem ér el hozzám igazán, képtelen beleivódni sejtjeimbe, elárasztani engem élettel. Mintha a belélegzés pillanatában kiszipolyozna, s ezzel együtt taszítana halálba.
Egymás kezét fogva merülünk az óceánba. Egyik kedvenc érzésem, mikor teljesen ellep a víz; ilyenkor a felszín alatti nyomás felszabadít, mintha könyebb lenne funkcionálni. Mindig is irigyeltem ezért a víziállatokat. Minden egyes nap elér hozzájuk az oxigén, és ezzel együtt folyamatosan megtelnek élettel.
Ezúttal mégis elmarad a várva várt katarzis. Nem leszek erősebb, nem szállok a felhők fölé, de még csak nem is érzem a biztonságot. Csakis sötétség, hideg és levegőtlenség áraszt el, ami különösen megrémít. Belecsíp a szemembe a sós víz, ahogy körbenézek, ahogy felmérem az eddig biztonságomat nyújtó helyet. Döbbenten tapasztalom az előttem lebegő ember külsejét. Keze helyett uszony érinti tenyeremet, s mindeközben buborékok százaiként távozik az oxigén kopoltyúján keresztül. Kegyetlenül hasít belém a valóság: belőlem él. Ő az, aki elvesz és kiszipolyoz, aki miatt fulladok. Aki ugyan mindig fogja a kezemet, de csupán azért, hogy minden egyes pillanatban képes legyen tőlem elvenni.
Nem azért fulladunk meg, mert beleesünk a vízbe, hanem azért, mert nem mászunk ki onnan. Én éveket töltöttem itt, mígnem már én is kopoltyúkat növesztettem a túlélésért. Van, akinek növényekre van szüksége az oxigénhez, és van, akinek másokra; akinek mástól kell elvennie, hogy ő maga teljes lehessen.
Én nem akarok többé kopoltyún keresztül lélegezni, nem akarok én is azzá válni, akinek másra van szüksége a túléléshez. Újra a tüdőmet szeretném, újra lélegezni és átérezni, ahogy ez megtölt mindennel, ami Én vagyok.
Átjárja az Élet minden porcikámat, amint eleresztem a kezemet szorongató uszonyt.
Sziasztok!^^
Amennyire vártam már, hogy újra írjak, annyira megszenvedtem ezzel a novellával. Hiába volt ötletem, kicsit úgy érzem se eleje, se vége, és hogy nem igazán sikerült átadnom, amit eredetileg szerettem volna.
Mindenesetre nagyon várom a véleményeteket, ne kíméljetek, vissza kell rázódnom az írásba!^^